Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zsigmond Vencel

2003. augusztus 6.

Tizenegyedik alkalommal megtörtént a kapunyitás a makfalvi Nagy Pál művésztelepen. A krónikus pénzhiány miatt évről évre kérdéses, hogy sikerül-e ismét megszervezni a helységhez illetve tágabban a Kis-Küküllő mentéhez valamilyen módon kapcsolódó képzőművészek egyhetes találkozóját, de végül is mindeddig összejöttek valahogy a dolgok, köszönhetően a főszervező, Fülöp Irén tanárnőnek. Zsigmond Vencel polgármester is teljes szívvel felvállalta a művésztelep fenntartásával járó gondokat. /(nk): Makfalvi alkotótábor tizennegyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2005. július 27.

Makfalva pezsgő művelődési életével hosszú éveken át a Kis-Küküllő mente szellemi központjának számított. Színvonalas irodalmi estek, előadások, kiállítások, képzőművészeti táborok voltak. Azonban kiöregedett a régi „gárda”. Bármilyen rendezvény megszervezésére ma is a nyugdíjasokat kérik meg. A lakosság öregszik. Az összetartás is kisebb lett manapság – állapította meg Zsigmond Vencel polgármester. Anyagi segítség hiányában a falunapok megszervezése is nehézségekbe ütközik. Péterfi György, a helybeli Wesselényi Általános Iskola igazgatója rámutatott, az iskolai előadások nem hiányoznak, de a lendület mára megtört. Özvegy Fülöp Dénesné Suba Irén, akit férje nyomdokaiban ma is a művelődési élet lelkének tartanak, emlékezett a szép évek hangulatára. 1965-ben egyszerre jöttek tízen fiatal tanárok, felerészt helybeliek. Színjátszó kört szerveztek, együtt mentek kirándulni. 1968-tól kezdték szervezni az irodalmi színpadot. A kortárs erdélyi irodalom jeles képviselőit – Sütő András, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Huszár Sándor, Bajor Andor, Páll László, Horváth István – hívták meg Makfalvára. 1979-ben képzőművészeti tábort szerveztek, amely 1999-ben Nagy Pál tragikus halálának évfordulóján felvette a művész nevét. 1990-ben alapították meg a Wesselényi Művelődési Egyesületet (az első egyesületek között a megyében), amely a múzeum gondozását, a hagyományőrzést és a képzőművészeti táborok szervezését vállalta fel. 1999-ben háromszori nekifutás után az iskola felvette alapítója, Wesselényi Miklós nevét. 2000-ben avatták fel a községközpontban Dózsa György szobrát, Suba László alkotását. A társaság széthullott, mintha a társadalom is atomjaira bomlana. Nincs igény a hajdani művelődési életre – vélekedik Kiss Károly református lelkész. A hívek lélekszáma 1955-höz viszonyítva egyharmadára apadt (800 körül) a romáké viszont a 700 felé közeledik. Egyházi kórus nem működik. – A lelkész cserkészcsapatot szervezett. /Bodolai Gyöngyi: Megroppan a falvak gerince? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2006. december 12.

Szolokma falunak, Maros megye egyik legszebb fekvésű településének 382 lakosa van. A Siklód és a Küsmöd vize a faluban az iskola előtt egyesül, majd Szolokma néven ömlik a Küküllőbe. Dr. Zsigmond Vencel, Makfalva polgármestere az állattenyésztésben látná a jövőt, községszinten Szolokmán tartják a legtöbb szarvasmarhát. Szolokma lakossága az elmúlt 50 év alatt szinte a felére csökkent. A falu krónikása Fülöp Miklós nyugalmazott tanító, aki 1958-ban érkezett a településre. Fülöp Miklós felkutatta a falu történetét, falumonográfiáját ki kellene kiadni, ehhez támogatók kellenének. /Bodolai Gyöngyi: Szolokmai vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2008. november 4.

Makfalván tartott sajtótájékoztatót a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöksége, illetve a község felfüggesztett MPP-s alpolgármestere, Vass Imre. A polgáriak szerint a község RMDSZ-es polgármestere, dr. Zsigmond Venczel nyomására a községi tanács jogtalanul függesztette fel tisztségéből az alpolgármestert, továbbá azzal vádolják az elöljárót, hogy diktatúrát vezetett be a községházán. Vass Imre kifejtette, a 7 RMDSZ-es, hat MPP-s képviselőt számláló helyi tanácsban úgy nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, hogy egy RMDSZ-tanácsos átszavazott. Vass szerint ezért a feleségét, Vass Gabriellát tette felelőssé az RMDSZ, bár az átszavazást a voksolás titkossága miatt nem lehet bizonyítani. Vass Gabriellát felfüggesztették a községi tanácsból, és helyére új képviselőt juttattak be az RMDSZ-listáról. Ez is jogsértő módon történt, mert az adott ülésen sem volt meg a tanács szükséges létszáma. Szeptember 24-én Vass Imre alpolgármesteri tisztségét is felfüggesztették, az érintett szerint törvénytelenül. A polgáriak szerint a lakosság érdekében véget kellene vetni a törvénytelenségeknek és az ellenségeskedésnek a községi önkormányzatban. Dr. Zsigmond Venczel polgármester szerint az önkormányzat jogszerűen járt el az alpolgármester, illetve a volt RMDSZ-es tanácsos felfüggesztésében egyaránt. /(benedek): MPP–RMDSZ perpatvar Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2010. január 29.

Zászlóháború Makfalván
A rendőrség kihallgatta az MPP-s tanácsosokat
2009. december 23-án a Magyar Polgári Párt makfalvi szervezetének önkormányzati tanácsosai kitűzték a polgármesteri hivatalra a székely zászlót. Zsigmond Vencel polgármester feljelentést tett ellenük a rendőrségen. Az ügyben tegnap délelőtt az MPP-s önkormányzati képviselőket beidézték a makfalvi rendőrségre.
Márton Zoltán, az MPP alelnöke a rendőrségi meghallgatást követően kijelentette: – Mint a sejtésünk beigazolódott, Makfalva polgármestere feljelentése nyomán, amit a község MPP-s tanácsosai ellen adott be a rendőrségre, a szovátai rendőrség kiküldöttje nyilatkozatokat vett fel azoktól. Arra volt kíváncsi, ki volt az, aki kitűzte a székely zászlót a polgármesteri hivatalra. A tanácsosaink azt nyilatkozták, hogy együttesen tették, mind a hatan, így történt a jegyzőkönyv felvétele is. A rendőr biztosította a behívottakat, hogy nem követtek el bűncselekményt, egy szaktestület fogja megállapítani, hogy a székely zászló rasszista szimbólum-e vagy sem. Ha nem az, akkor Románia törvényei értelmében szabadon használható.
Aberráció, hogy a székely szimbólumok rasszista töltetűek lennének
Lényegesnek tartjuk ezt a kijelentést, úgy tűnik, hogy eddig még nem indítottak eljárást ebben az ügyben, ha a szakmai testület meghozza a határozatot, miszerint a székely zászló a román törvények szerint használható, mindenféle akadály és főleg félelem – mert a félelem miatt nem használják a falvakban a székely szimbólumokat – el fog gördülni, meg fog szűnni. Úgyhogy megköszönjük Zsigmond Vencel polgármester úrnak, hogy előremozdítja a székely szimbólumok használatát.
– Azt mondta, a polgármester tett önök ellen feljelentést. Mi volt az indoklásban?
– Nem indokolta. A polgármesternek nem kötelező tudni a törvényeket, ahogy a tevékenysége során számtalanszor beigazolódott. Feljelentette a Polgári Párt tanácsosait, mert kitűzték a polgármesteri hivatal homlokzatára a zászlót. Mivel feljelentés történt, a rendőrségnek kötelessége eljárni az ügyben, felvenni az érintettektől a nyilatkozatokat. A rendőrség képviselője kijelentette, megvárják a szakmai testület véleményezését, és annak a döntését veszik majd figyelembe az illetékes szervek.
– Milyen döntésre számítanak?
– A döntés szinte borítékolható. Gondolom, aberrációnak tűnik mindenki számára, hogy a székely szimbólumok rasszista töltetűek lennének.
A kifogásom: hogy nem volt erre törvényes alap
Zsigmond Vencel polgármester megkeresésünkre meglehetősen irritáltan reagált, és kijelentette: azért tett feljelentést a rendőrségen, mert a polgáriak tanácsi határozat nélkül tűzték ki a székely zászlót.
– Én megmondtam nekik, fogadjanak el tanácsi határozatot. Ők tanácsi határozat nélkül kitették, s én feljelentettem a rendőrségen. Ennyi. Ha megvan a határozat, tőlem kitűzhetik, ha akarják.
– Az MPP makfalvi szervezete tegnapelőtt közleményt adott ki, amelyben azt mondja, hogy: "tettével Makfalva polgármestere lett az első ember Romániában, aki eljárást indíttatott a székely lobogó ellen. Hargita és Kovászna megyék hajdani prefektusai csak fenyegetőztek, de Zsigmond Vencel a janicsárok elkötelezettségével támad saját nemzete szimbólumaira". Hogyan kommentálja ezt a kijelentést?
– Én nem foglalkozom ilyesmivel. Tegyenek ki tőlem akármilyen zászlót, engem nem zavar. Az én kifogásom az, hogy nem volt erre törvényes alap.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 29.

Feljelentette az RMDSZ a székely lobogókat kitűző MPP-seket Makfalván
Kihallgatta a rendőrség csütörtökön azt az öt makfalvi magyar polgári párti tanácsost, akiket a település RMDSZ-es polgármestere, Zsigmond Vencel azért jelentett fel, mert 2009. december 23-án kifüggesztették a székely zászlót a községházára. A rendőrök a heraldikusokra bízzák az ügy megoldását; a lobogó kifüggesztői csak abban az esetben számíthatnak bírságolásra, amennyiben kiderül, hogy a székely zászló rasszista elemeket tartalmaz.
A küküllőmenti színmagyar község polgármesterét – aki karácsony szombatján eltávolíttatta a zászlót –, az év elején az RMDSZ „a magyarság érdekeit szolgáló közéleti és politikai tevékenységéért” díszoklevéllel tüntette ki.
Eközben törvénytelenül leváltott helyettese, az MPP-t képviselő Vass Imre törvényszéki végrehajtóhoz készül fordulni. A Magyar Polgári Párt politikusát 2009. november 12-én végleges és megfellebbezhetetlen ítélettel helyezte vissza tisztségébe a táblabíróság, Zsigmond Vencel RMDSZ-es polgármester azonban nem hajlandó végrehajtani a taláros testület döntését.
Az elöljáró ehelyett egy állítólagos csalás és lopás miatt feljelentette Vass Imrét és feleségét, Gabriellát, akiket egy, a község lakóinak kiküldött körlevélben 8000 lej eltulajdonításával vádol. A vizsgálódást folytató Aldea Virgil Horaţiu segesvári főügyész elrendelte a nyomozás lezárását, és megállapította Vassék ártatlanságát.
Közben Zsigmond Vencelnek nem csak az MPP-vel tornyosulnak a gondjai. A székely zászlót a polgármesteri hivatal homlokzatáról eltávolító elöljáró a Székely Nemzeti Tanács és a református egyház kereszttüzébe került.
Eltávolította a zászlót, majd kitüntették
Zsigmond Vencel polgármester betartotta szavát: az elmúlt év december 23-án, amikor a település öt MPP-s tanácsosa kifüggesztette a községházára a székely zászlót, feljelentéssel fenyegette az ellenzék képviselőit. Panasza nyomán a rendőrség csütörtökön délelőtt behívatta az érintetteket, akiknek írásban kellett nyilatkozniuk cselekedetükről. „Számítottunk erre, mert a polgármester még a zászló kifüggesztésének pillanataiban a tudtunkra adta, hogy feljelent. Azt kiáltotta: Tudom én, hova kell telefonálni!” – idézte fel a Krónikának az egy hónappal ezelőtt történteket Márton Zoltán, az MPP sajtóbizottsági tagja.
A megfélemlítő akció ellenére mára egyre többen és egyre hangosabban követelik Zsigmond Venceltől, hogy helyezze vissza a községháza homlokzatáról levett zászlót. Mint arról beszámoltunk, miután a tanács MPP-s képviselői úgy döntöttek, itt az ideje kitűzni a székely lobogót, a polgármester előbb a makfalvi, majd a szovátai rendőr segítségét kérte a zászló eltávolítására. Mivel egyikük sem találta a lobogót törvénybe ütközőnek, megtagadták annak leszerelését. Ezek után, karácsony szombatján Zsigmond egy helyi lakost bízott meg a zászló levételével.
„Eredetileg azt szerettük volna, ha az RMDSZ-es kollégákkal közösen tesszük ki a zászlót, ők azonban tartózkodtak. Ekkor döntöttünk úgy, hogy kifüggesztjük mi, amit december 23-án meg is tettünk” – mondta Vass Imre, az MPP önkormányzati képviselője. Kérdésünkre, hogy érvényesnek tekinthető-e az a tanácsi határozat, amit a hét RMDSZ-es tanácsos tartózkodása mellett csak az MPP-s politikusok szavaztak meg, Vass belátta, hogy nem. „A határozat csak egy formaság lett volna. Amint a rendőrség is kiderítette, a zászló kitűzése nem ütközik jogi akadályokba, ezért nem is kellett volna szavazásra bocsátani. Törvény garantálja a nemzeti szimbólumok használatához való jogot” – tette hozzá Vass Imre. Bár még nem zárták le az ügyet, a csütörtöki meghallgatások után erre az álláspontra hajlanak a rendőrök is. A hatóság heraldikusok véleményét készül kikérni; amennyiben megállapítást nyer, hogy a székely zászló nem tartalmaz rasszista elemeket, kifüggesztése nem számít bűncselekménynek.
A zászlóügy nem csak az MPP-t háborította fel. A makfalvi Székely Nemzeti Tanács a hét végén elítélő nyilatkozatot adott ki, amelyben szóvá teszi, hogy „a polgármester ahelyett, hogy a község lakóinak nemzeti és népi önazonosságát a közigazgatás szintjén is megjelenítené, gyalázatos módon eltávolíttatta a községháza homlokzatára kitűzött székely lobogót”. Az SZNT-sek szerint Zsigmond cselekedete a csausiszta elnyomó rendszer rossz emlékét idézi.
A tiltakozó nyilatkozat megfogalmazói szerint a polgármester tettét az is súlyosbítja, hogy ő is részt vett az RMDSZ által szervezett csíkszeredai önkormányzati nagygyűlésen, ahol valószínűleg meg is szavazta az ott elfogadott memorandum szövegét. A magyar nemzeti jelképekről, illetve a Székelyföld sajátos jelképeinek szabad használatáról a nagygyűlés résztvevői leszögezik, hogy ezek éppen úgy részei a nemzeti és regionális identitásnak, mint az anyanyelv. „Követeljük, hogy Zsigmond Vencel kövesse meg a makfalvi székelyeket, akikre szégyent hozott, és most már ő személyesen tűzze ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely lobogót” – áll továbbá a nyilatkozatban.
Szégyenletesnek tartja az elöljáró viselkedését a református egyház is. A település lelkipásztora, Kiss Károly a Krónikának nyilatkozva meghökkenésének adott hangot, feltéve a kérdést, miként viselkedhet így egy olyan település elöljárója, amelyben egyetlen kivétellel, mindenki a Székelyföld autonómiája mellett tette le a voksát.
„Tudtam, hogy Zsigmond Vencel nem fogja barátságosan szemlélni a székely zászlót, ám az, amit művelt vele, egyenesen szégyenletes. Számomra annál is inkább fájdalmas, mivel ez az ember a gyülekezetünk tagja” – fejtette ki Kiss Károly, aki maga adományozta a lobogót az önkormányzatnak.
A történtek után az RMDSZ-es polgármestert a párt megyei vezetősége vette védelmébe. Alig két hétre a zászló eltávolítása után, a szövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából „a magyarság érdekeit szolgáló közéleti és politikai tevékenységéért” az RMDSZ díszoklevéllel tüntette ki.
Kérdésünkre, hogy helyesnek tartja-e a makfalvi elöljáró zászlóeltávolítási lépését, Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök szintén kérdéssel válaszolt: „Attól lesz jobb a makfalviak élete, hogy a községházán ott lobog a székely zászló?” Lapunk Zsigmond Vencelt is meg akarta kérdezni az ügyben, de a polgármester rendkívül ingerült hangnemben adta tudtunkra, hogy nem hajlandó nyilatkozni, majd lecsapta a telefont.
Nem mond le, végrehajtóhoz fordul
Makfalván nem csak a zászlóügy borzolja a kedélyeket. Vass Imre törvénytelenül leváltott alpolgármester a mai napig sem foglalhatta vissza székét. Bár az MPP-s politikusnak a Maros megyei táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen ítéletben szolgáltatott igazságot, Zsigmond Vencel nem hajlandó végrehajtani a döntést. Vass jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd szerint makacskodásával a polgármester nem csak a jóérzés, hanem a törvény ellen is vét, amikor semmibe veszi a táblabíróság ítéletét. Vass Imre visszahelyezése mellett a taláros testület tagjai, Zoiţa Milăşan, Adela Vintilă és Rodica Micu elrendelték az alpolgármesteri fizetés visszamenőleg való folyósítását is.
„A döntés még tavaly november 12-én született. Amikor bementem a hivatalba, a polgármester azzal mentegetőzött, hogy előbb látni szeretné a táblabíróság indoklását. Utána még lehet szó arról, hogy megbeszéljük, adta tudtomra. A lényeg: Zsigmond időhúzásra játszik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen alávetnie magát a törvénynek” – nyilatkozta a Krónikának Vass Imre, aki megválasztása után mindössze három hónapot tölthetett az alpolgármesteri székben. Vasst 2008. szeptember 24-én függesztette fel az időközben RMDSZ-többségűvé vált tanács. Mint mondja, ő nem ragaszkodik foggal-körömmel a tisztséghez, annál is inkább, mivel Zsigmond Vencel az első perctől tudtára adta, hogy nem hajlandó vele együttműködni.
Vass Imre azonban úgy érzi: az RMDSZ-es polgármester bojkottja nemcsak ellene, hanem az MPP és annak szavazótábora ellen irányul. „Bármit javasolunk a tanácsban, a polgármester leszavaztatja. Amikor a polgárőrség létrehozását szorgalmaztuk, azzal jött, hogy mi Magyar Gárdát akarunk a községbe. Most viszont mégis megalakul. Amikor minden más, székelyföldi községhez hasonlóan a Makfalvi Napok megrendezését javasoltuk, elvetette a gondolatot. Amikor hirdetőtáblák felállítását szerettük volna kieszközölni, nemet mondott. Ha a község két kisebb falujában, Szolokmában és Abodon fedett buszmegállót létesítettünk volna, lefújta. Amikor télire egy kisebb korcsolyapálya létesítését kezdeményeztük, nemleges volt a válasz” – sorolta a kudarcok listáját az MPP-s politikus. Mint hozzáfűzte, ezek után már sem a polgári pártot, sem a község népét nem lepte meg, hogy a polgármester nem volt hajlandó részt venni azon a székelyföldi majálison, amelyet Tőkés László EP-képviselő és Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is megtisztelt jelenlétével. „Ezzel szemben az MPP minden egyes olyan RMDSZ-es kezdeményezést megszavazott, ami a község javát szolgálja” – nyomatékosította Vass Imre.
„Egy adott pillanatban azon voltunk, hogy mind a hat MPP-s tanácsos mondjon le. Nekem sem életcélom Makfalva alpolgármesterének lenni, a társaim sem a tanácsosi fizetésből élnek. Viszont azok, akik a tanácsba juttattak, arra buzdítottak, hogy ne hagyjuk magunkat, továbbra is dolgozzunk a közösség érdekében, és amikor a helyzet megköveteli, szálljunk harcba a polgármesterrel. Látván, hogy mit művel Zsigmond, egyre többen és egyre hangosabban állnak ki mellettünk” – mondta a polgári oldal képviselője. Ezek után Vassnak eltökélt szándéka, hogy amennyiben a polgármester a továbbiakban is megtagadja a bírósági ítélet életbe ültetését, törvényszéki végrehajtóhoz forduljon.
Csalással és lopással vádolt alpolgármester
A Zsigmond és Vass közötti nézeteltérés nem új keletű, a két makfalvi választott elöljáró a 2008-as választások előtt is összekülönbözött. A polgármester bűnügyi feljelentést tett Vass Imre felesége, Vass Gabriella ellen, akit azzal vádolt, hogy férjével együtt 80 ezer lejjel rövidítették meg az önkormányzat kaszszáját. A polgármester azt kifogásolta, hogy Vassék és az általuk fogadott gondozónő, Albert Margit jogtalanul folyamodott havi juttatásért az önkormányzathoz egy olyan személy gondozása címén, aki több időt töltött a dicsőszentmártoni kórházban, mint otthon.
A polgármester Vass Imre menesztését is az állítólagos csalás „számlájára” írta, majd azoknak a falubelieknek, akik tiltakoztak az MPP-s tisztségviselő elleni eljárás miatt, Zsigmond Vencel rövid levélben válaszolt. „Ha valóban az a véleménye, hogy közpénzből (melyben belefoglaltatik az Ön adója is) ellopott 8000 lej (10 hónapi mozgáskorlátozott gondozása és rokkantsági nyugdíja) viszszaszerzéséért – feljelentés alapján – tett polgármesteri intézkedések politikai bosszúként értékelhetők, én nagyon sajnálom, hogy Önnek egy olyan alkalmazottja van, aki kihasználva idős és beteg emberek kiszolgáltatottságát a lopást törvényerőre akarja emelni, amelyhez Ön is adta aláírását” – áll a Zsigmond által aláírt körlevélben.
A vizsgálat során Aldea Virgil Horaţiu segesvári főügyész Albert Margit és Vass Gabriella ártatlanságát állapította meg. „Ezek után nekem kellene rágalmazásért és becsületsértésért beperelnem Zsigmond Vencelt” – jegyezte meg Vass Imre, miközben az ügyészség vizsgálati eredményét mutatta.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. június 14.

400 éves a makfalvi oktatás
Az eseményt kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a szellemnek, kultúrának mindig odaadással áldozó, hagyományőrző Kis-Küküllő menti községben. Szombat délelőtt a megemlékezésre, a helybeli oktatás négyévszázadát és a Wesselényi-féle iskola 175 esztendejét felidéző előadásokra, emlékbeszédekre, könyvbemutatókra, kiállításokra összpontosítottak a jubileum szervezői, az estébe nyúló délutánt és a vasárnapot főként a fiatalok műsorai, sportmegnyilvánulásai uralták.
Sok szép gondolat elhangzott, a makfalvi iskola jelen levő egykori és mai oktatói, tanulói bőven találhattak okot az örömre, nosztalgikus elérzékenyülésre, az ünnepi alkalomra közelebbről, távolabbról érkezett vendégeik, rokonok, barátok és jeles hivatalosságok szintén ráhangolódtak az emelkedettségében is családias hangulatú eseménysorra. Több helyen zajlott az ünnepség, a Gáll-kerti iskolánál, Wesselényi Miklós szobránál, a református templomban, a kultúrotthonban, mindenről még távirati stílusban sem tudósíthatunk. Azt azonban jeleznünk kell, hogy a falu tanítói, tanárai emlékére állított kopjafánál az egész napos műsorvezetést is magára vállaló Péterfi György igazgató kezdte a tisztelgést, a helyi önkormányzat nevében Vas Imre alpolgármester beszélt, és ugyanott, az iskolaudvaron, ahol a mai diákok felolvasták az egykorvolt több mint kétszáz oktató névsorát, Kiss Károly református lelkész áldását hallgathatták meg a jubilálók. Majd koszorúk is kerültek a kopjafára. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke és Kerekes Károly, a körzet parlamenti képviselője, illetve Zsigmond Vencel polgármester is koszorúzott.
Hasonló főhajtás zajlott az iskolaalapító Wesselényi főtéri mellszobránál is, Makfalva szobrász szülötte, Suba László alkotásánál. Ott részlet is elhangzott a nagy reformer makfalviakhoz írt, 1835-ös keltezésű leveléből, amelyben a nekik szánt népiskola jövendőformáló, joggal remélt jótéteményeit is felsorolta. Érdemes idéznünk a levélből: "Légyen temérdek hálámnak még csak parányi adója az, hogy ezen szép ajándékot a dicső székely nemzet hasznára, dicsőségére szentelje. Alapuljon s emelkedjék ezen tulajdon, ezen hazafiság szentelt helyen, a székely ifjúság számára, egy nevelő, Tanító Intézet. Terjedjen ezen tudományok műhelyéből világosság. Folyjék innen férfias erő honfiaink lelkökbe, sugározzék innen értelmesség az észre, s hazafiúi melegség a szívekre." Amit már az elődök több mint négy évszázada elkezdtek a községben, határozottabban, jobb körülmények között és magasabb szinten folytatódott az új intézményben, amely megannyi megpróbáltatás, olykor hatalmi tiltások közepette is igyekezett betölteni hivatását, hűséggel szolgálni az alapító nemes szándékait. Töretlen hit, pallérozott szellem és erkölcsös, tiszta lélek segítette a helybelieket ebben. Erről az istentiszteleten is szólt az igehirdető Kiss Károly. A lelkész arra emlékeztette az ünnepszentelésre egybegyűlteket, milyen nélkülözhetetlen életünkben az Isten nevében és Isten nevével végzett nevelés. A templomi emlékezés külön színfoltja volt az iskolazászló felszentelése. Bandi Kati textilművész pár hónapos munkával készítette el a tanintézet eltűnt, talán megsemmisült eredeti zászlajának pompás hasonmását. Orbán Balázs leírását követte, a zászlómotívumok átköltésébe a Bolyai–Református Kollégium címeréből is ihletődött – vallotta az alkotó.
A kultúrotthon nagytermében jellegzetes makfalvi életképek fogadták a közönséget. Az iskola fiatal tanára, Péterfi Levente által összegyűjtött közel száz felnagyított, régi fotó érdekesen vezette be a maiakat a község múltjába. Ezt teszi A makfalvi oktatás története 1610-2010 című, alaposan dokumentált, vaskos kötet, Péterfi György és Péterfi Levente erre a napra megjelentetett könyve is. Mielőtt szerzői, beajánlói erről szóltak volna, Zsigmond Vencel polgármester köszöntötte a megjelenteket, és vázolta, mi minden érdemes kiemelt figyelemre Makfalva jelenében. A megyei tanács elnök asszonya, Lokodi Edit Emőke a helyi iskola négyszáz évét méltatta, és mindazt, ami ennek eredményeként gazdagította a községet és lakóit. Köszöntőjében – bizonyára nem feledve a falu jelenlegi zaklatott állapotát – a radikalizálódástól óvta, békére, harmóniára biztatta a makfalviakat. Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő az oktatók, általában a zászlóvivők nemzetépítő szerepének fontosságát hangsúlyozta. Wesselényi példája azt üzeni a maiaknak, hogy a megkezdett reformot folytatni kell, mondotta. Köszöntővel érkezett Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ vezetője is. Gondolatait konkrét segítséggel tetézte, az évforduló alkalmából taneszköz-adományt ajánlott fel a helybeli iskolának 800 euró értékben.
Összefogás, közadakozás nyomán tudott megjelenni a már említett jelentős kötet is. Apa és fia kezdeményezéséről Fülöp Irén nyugalmazott tanárnő beszélt, visszatekintve az iskola és a falu múltjára is. Az egyik szerző, Péterfi György az emlékkönyv indítékait részletezte. A hiánypótló dokumentumnak is tekinthető kötet emlék a régieknek, remény a maiaknak, biztatás az ezután jövőknek, hangsúlyozta. A kiadványt Kiss Károly is méltatta.
Egy másik könyv is napvilágot látott a jubileumra. A művészeti berkekben is nagyra becsült Makfalva Tordán élő fia, Suba László Makfalvától Tordáig című kötete átfogó önvallomás és visszapillantás a gyermek- és ifjúkorra, arra a szellemi hagyatékra, amivel a község feltarisznyálta, művészi pályájának forrásvidékére. A szobrász, keramikus, néprajzi szerző életművéről született írásokat is közlő kötetet Nagy Miklós Kund méltatta. Suba László újabb műveivel is megajándékozta szülőfaluját. A központi parkban Dózsa György szobormása és a Lány gyümölccsel köztéri alkotás közelében két méretes cserefa faragványa közvetíti a művész jelképes üzenetét.
Lelkes öregdiákok is szót kértek. Dr. Mátyus András nyugalmazott főorvos iskoláskori emlékeit idézte fel és a nagy elődök emléke előtt tisztelgett. Simon Katalin verset írt erre az alkalomra. Bernád Ilona az iskolától és a falutól kapott kincseket sorolta, amelyek gazdag gyógyító tevékenységben és könyves termésben kamatoztak. Suba Mária a makfalvi népművészet gazdagságát dicsérte, különös tekintettel a szőttesekre, varrottasokra, amelyekből ilyenkor, de máskor is bármikor szép kiállítás hozható össze.
Az ünnep eltelt. A folytonosság nem szakadhat meg. Nap mint nap gondolni kell a következő évszázadokra.
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely)

2010. augusztus 30.

Precedensértékű lehet a román ügyészségi döntés!
Nem indítanak bűnvádi eljárást Romániában azon önkormányzati képviselők ellen, akik az erdélyi Makfalva polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely zászlót – olvasható egy román ügyészségi határozatban, amely megállapítja, hogy a lobogó “egy történelmi közösség” jelképe.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) makfalvi önkormányzati frakciója tavaly decemberben határozott úgy, hogy kitűzi a Maros megyei település polgármesteri hivatalának homlokzatára a kék alapon félholdat és egy csillagot ábrázoló székely zászlót. Az önkormányzati képviselők ellen feljelentést tett a rendőrségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Zsigmond Vencel polgármester. Ennek nyomán hat MPP-s önkormányzati képviselő ellen indítottak vizsgálatot, amelynek lezárásaként a segesvári bíróság keretében működő ügyészség úgy határozott: nem indítanak bűnvádi eljárást, mert a román kulturális minisztérium tájékoztatása szerint egy történelmi közösség jelképéről van szó, és a lobogó nem sorolható a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok közé, amelyek használatát a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet tiltja.
Márton Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács marosszéki szervezetének titkára hétfőn az MTI-nek elmondta: reméli, hogy az ügyészségi határozat eloszlatja a félelmeket a többi székelyföldi önkormányzat vezetőiben, akik eddig ódzkodtak kitűzni a zászlót a román törvények különféle értelmezésének lehetőségeitől tartva.
A jogi vita során a Maros megyei kormánybiztosi hivatal májusban felszólította a makfalvi önkormányzatot a zászló eltávolítására. A Krónika című napilap tudósítása szerint tette ezt annak ellenére, hogy a romániai törvények nem tiltják a székely zászló kitűzését a helyhatósági épületekre. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus ennek kapcsán akkor úgy nyilatkozott, hogy “nem feltétlenül engedélyezi a törvény azt, amit nem tilt”.
Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselője az MTI-nek elmondta: fontos előrelépésnek tekinti az ügyészi állásfoglalást a nemzetiségi szimbólumok szabad használatáért folytatott küzdelemben. Úgy véli, hogy az önkormányzatoknak használniuk kell a székely zászlót, a román törvények nem írnak elő szankciót a nemzetiségi jelképek használata esetén. erdon.ro

2010. szeptember 1.

A régiósítás titkos dimenziói
Jó román hazafinak lenni egy jó román pártban igencsak dicséretes dolog lehet. Jó román hazafinak lenni az RMDSZ-ben már kevésbé jár annyi érdemmel.
Nem elég szegény szövetségnek, hogy gyakran illetik a megalkuvás vádjával, most úgy tűnik, hogy egy vidéki aktivistája személyében még egy jó román hazafi is kikerült soraiból. Zsigmond Vencel makfalvi polgármester feljelentést tett MPP-s önkormányzati képviselő-kollégái ellen, mert azok úgy döntöttek, hogy a községházára kiteszik a székely zászlót. Mit ad Isten, a feljelentést a segesvári bíróság mellett működő ügyészség visszautasította, mondván: nem indítanak bűnvádi eljárást, mert a kulturális minisztérium tájékoztatása szerint egy történelmi közösség jelképéről van szó, és a lobogó nem sorolható a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok közé, amelyek használatát a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet tiltja.
Ínyencek üljenek az első sorba, végül is az elmúlt 20 esztendőben kevés ennél tanulságosabb történet volt a szimbólumos–hazaárulós–magyarközösségmegosztós erőtérben. Az echte erdélyi magyar hülyeség térképéről az MPP és a segesvári ügyészség Makfalvát visszahódította a civilizációnak. Nem semmi!
Ez az a helyzet, amikor a RMDSZ a taktikai visszavonulás fegyverét választhatja, és legfeljebb lesütött szemekkel vicsoríthat a makfalvi polgármesterre, aki e lépése után akár az RMDSZ Nagy-Románia platformját is megalapíthatja, meglepődni senki nem fog. Az is valószínű, hogy Zsigmond Vencelen alaposan el is verik a port az RMDSZ-ben, pedig ha visszaforgatjuk a történet kerekét, kiderül, hogy egy-két RMDSZ-aktivistának volt még az emeletes marhaság kategóriába sorolható mondata. Bárczy Győző Maros megyei alprefektus például azt nyilatkozta a zászló kitűzésének jogszerűségéről, hogy „nem feltétlenül engedélyezi a törvény azt, amit nem tilt”. Bárczy a maga során a zászlós história kapcsán egész provokátori összeesküvést fedezett fel korábban, hiszen megállapítása szerint az MPP-s tanácsosok csak olyan településeken forszírozták a székely zászló kifüggesztését, ahol RMDSZ-es a polgármester, ami ugye provokáció. De nem is csak provokáció, hanem egyenesen szabotázs és rebellió.
Ha már a román törvény betűje szerint rendezzük a magyar szimbólumok dolgát, akkor lenne itt még valami. Igaz, heraldikailag mai napig vitatott, hogy a kék alapon aranyszínű hold és csillag milyen mértékben székely szimbólum, de lépjünk túl ezen, végül is, ha székely emberek egymással való politikai csatározásainak tárgya, akkor így is, úgy is megette a fene.
Hanem ugyanez a zászló Hargita megye zászlója is, ami körül ismét csak vannak kérdések. Nem másért, de a megye mint közigazgatási egység szimbóluma a jog jelenlegi állása szerint a megyecímer. A megyezászló momentán csak arra jó, hogy ugyancsak szimbólumértékű népünnepélyeken el lehessen mondani, hogy kitűzték a megyezászló rangra emelt székely zászlót. Persze jó kérdés, hogy egy román közigazgatási egységen messze túlmutató közösség történelmi szimbólumának megyezászlói rangra való emelése tulajdonképpen milyen művelet is? Emelés, vagy silányítás? Lényegtelen, jól mutat, és kész.
Mellesleg, vajon a Maros megyei alprefektus tudja, hogy a Maros megyei Makfalván nem csupán a székely zászlót, de egyben Hargita megye zászlaját is kitűzték? Ami már nem is provokáció, sőt több mint rebellió… ez egyenesen regionalizáció…
De vajon mikor jön a mesebeli erdész, és kerget haza mindenkit a grundról, válság van… komoly dolgokkal kellene foglalkozni… legalább azoknak, akik ezért kapják a közpénzt.
Orbán Ferenc. Hargita Népe (Csíkszereda)

2012. október 16.

Izsák Balázs: váltsák le a háromszéki prefektust!
Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa feljelentette Uzon polgármesterét, mert az önkormányzat épületére kitette a székely zászlót. A feljelentésben a prefektus úr a székely zászlót egy „nem létező entitás” szimbólumának nevezi, azt állítva, hogy a „székely zászló kitűzése éppen annyira törvénytelen, mint ha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára.”
Emlékeztetünk arra, hogy a segesvári ügyészség 2010. augusztus 10.-én határozatot hozott a Makfalvi községházára kitűzött székely zászló ügyében. (Az akkor még Zsigmond Vencel által vezetett polgármesteri hivatal szintén feljelentést tett hat makfalvi lakos ellen, amiért kitűzték az önkormányzat épületére a székely zászlót.) A határozatból kiderül, hogy az ügyészség kikérte a Művelődési Minisztérium véleményét, amely megállapította, hogy a csillagos-holdas, aranysávos kék zászló egy „történelmi közösség jelképe”, használata nem ütközik törvénybe, ennek megfelelően az eljárást az ügyészség megszünteti.
Mi oka lehet Codrin Munteanu úrnak ma „nem létező entitásnak” nevezni azt a közösséget, amelyet két évvel ezelőtt Románia Művelődési Minisztériuma „történelmi közösségként” határozott meg, és amely Székelyföld őshonos, többségi közössége? Figyelembe véve a román hatóságoknak e tárgyban hozott korábbi határozatait és megállapításait, ki lehet mondani, hogy Codrin Munteanu úr a helyi lakosságot sértegeti és provokálja, és célja az ország többségi lakóit a székelyek ellen uszítani, nemzeti feszültségeket kelteni a térségben.
Ezek figyelembevételével felkérjük Románia kormányát, hogy váltsa le Codrin Munteanut, és nevezzen ki olyan kormánymegbízottat, aki ismeri az ország törvényeit, aki tiszteli Kovászna megye többségi, székely lakosságát, aki nem rontja az ország helyzetét a nemzetiségi feszültségek szításával, aki tiszteletben tartja az állam intézményei által korábban elfogadott döntéseket.
Erdély.ma

2017. augusztus 16.

Jubilált a makfalvi alkotótábor
Vasárnap díjak átadásával és az idei alkotások megtekintésével zárult a huszonötödik alkalommal megrendezett Nagy Pál-alkotótábor Makfalván.
Az ünnepség istentisztelettel kezdődött a református templomban, igét hirdetett Szilágyi Tamás székelyabodi lelkész, Bányai Borbála, Bányai Orsolya (Makfalva) és Lengyel Károly (Szászrégen) pedig zenés összeállítással lépett fel. Ezt követően a kultúrotthonban folytatódott a rendezvény, ahol a résztvevők megtekinthették az idei táborban készült munkákat. Péterfi Levente helyi pedagógus, Vass Imre polgármester és Nagy Miklós Kund művészeti író méltató beszéde után Kusztos Endre-hűségdíjat adtak át azoknak a művészeknek, akik a leghosszabb ideje részt- vevői a tábornak: Kedei Zoltán, Bálint Zsigmond, Nagy Dalma (Marosvásárhely), Sz. Kovács Géza (Segesvár). Az idei alkotótáborban dolgozó 17 művész munkáját oklevéllel, emlékplakettel, emlékkönyvecskével díjazták, de a szellemi támogatók és szervezők is díjat vehettek át: Nagy Kemény Géza (Nagy Pál fia), Tar Mihály alpolgármester, Szilágyi Tamás lelkész, Tőkés Brigitta, a Wesselényi Művelődési Egylet elnöke, Péterfi Levente alelnök, Fülöp Irén tiszteletbeli tag, Vass Imre polgármester, Bányai Borbála, Bányai Orsolya, Lengyel Károly. Nagy Miklós Kundot a tábor szellemi támogatásáért és Kusztos Endre emlékére egy Kusztos-képpel jutalmazták meg. A kerek évfordulóra a szervezők egy kis emlékkönyvecskét is megjelentettek. A 25. alkalommal megrendezésre került képzőművészeti tábor története ennél sokkal hosszabb időre nyúlik vissza. Fülöp Dénes történelem-magyar szakos tanár kezdeményezésére már az 1960-as évektől képzőművészeti tárlatok nyíltak, amelyeket az Irodalmi Színpad tevékenységei egészítettek ki, és lassan megteremtették egy évről évre megszervezendő alkotótábor igényét. Az első tábornyitásra 1979. június 16-án került volna sor, de ezt csírájában fojtotta el a Makfalvára igyekvő Nagy Pál, Kemény Zsuzsa és D. Varga Katalin tragikus halála. Az 1980-as évek diktatúrájában már nem lehetett tábort szervezni, végül 1992-ben sikerült ott folytatni, ahol megálmodták azt még az 1970-es évek végén, Makfalván. 1992-től kisebb-nagyobb megszakításokkal működik a tábor. Ennek a kezdeményezésnek 1996-os haláláig szíve- lelke Fülöp Dénes volt, majd halálát követően felesége, Fülöp Irén tanárnő lépett a helyébe és vitte tovább a lángot. 1999-ben, halálának 20. évfordulója tiszteletére az alkotótábor felvette Nagy Pál nevét. Az idei, jubileumi tábor megszervezéséért minden- képp köszönet jár Tőkés Brigitta tanárnőnek, a Wesselényi Művelődési Egylet elnökének, aki a Bethlen Gábor Alapnál pályázott sikeresen, Tar Mihály alpolgármesternek a szervezési munkáért, valamint a makfalvi önkormányzatnak és Vass Imre polgármesternek a szellemi és anyagi segítségért. Kérdésünkre Vass Imre elmondta: az önkormányzat fontosnak tartja a tábor évenkénti megszervezését és fenntartását, hisz ma is a falu szellemi felemelkedését segíti, és öregbíti Makfalva hírnevét. Az önkormányzat mindig partnere volt ennek a kezdeményezésnek, a rendszerváltás előtt Kálmán Imre és Szőcs Pál néptanácselnökök, 1990 után Zsigmond Kálmán, Kutasi Zoltán, Zsigmond Vencel és Márton Zoltán polgármesterek. Fülöp Irén úgy véli, 1990 után tapasztalatok és anyagiak hiányában merész vállalkozásnak bizonyult az alkotótábor évenkénti megszervezése, mégis sikerült. A lakosság figyelmének, az értelmiségiek odaadásának, az elöljárók támogatásának megszületett a gyümölcse: ma már van Pincegaléria, Kusztos Endrének, Sándor Jánosnak és Suba Lászlónak állandó tárlata, ez utóbbi szobrai díszítik a köztereket is. A makfalvi és erdélyi magyarság erős és mélyreható gyökereket eresztett, hogy itthon maradhasson. Ebben a gyökér- és nemzettudat- formálásban, a szellemi örökség ápolásában és gyarapításában igazi társak voltak a művészek, akik megláttatták velük a szépet, a becsülendőt, az értéket. „Így erősödött bennünk a hit, az életigenlés, a szülőföld szeretete. Általuk elmélyült lelkünkben az itthon vagyok, az együvé tartozás semmihez sem hasonlít- ható, közösségmegtartó érzése” – fogalmazott a nyugalmazott pedagógus.
Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998